xx 39. fejezet xx

xx Angie xx

TOMBOL A ZENE, ÜVÖLT a tömeg. Már én is ittam egy keveset, de azért még tudatomnál vagyok, Liam szokása szerint csak egy pohár pezsgőt ivott. Bár ez nem gátolja meg semmiben, főleg nem abban, hogy jól érezze magát.

- Annyira ügyes vagy - csimpaszkodott a nyakamba Eleanor.

- Tudtam én, hogy szeretsz - nyomtam egy puszit az arcára.

Nem sokkal később elnyelte őt a tömeg vagyis, ha jól sejtem inkább a bátyám karjai. Nem állítottam meg, hisz nem leszek én az ünneprontó. Kiürült poharamat a pultra tettem, majd úgy gondoltam a többiek keresésére indulok.

- Ebben a ruhában tényleg úgy nézel ki, mint egy igazi angyal - tántorgott mellém Niall.

- Köszönöm Horan - öleltem meg és ezzel elértem, hogy magával rántson a parkettre.

Belekezdett szokásos kis magánszámába, ami nem volt más mint a tőle várható ír tánc. Jól csinálta, ám ettől még irtózatosan viccesnek hatott a disco zenére. Ő viszont ezzel nem foglalkozott csak tovább táncolt a maga kedve szerint. 

Ekkor egy olyan arcot láttam feltűnni a tömegben, akitől földbe gyökerezett a lában, nem akartam elhinni, hogy itt van. Azt sem értettem egyáltalán hogy került ide. Ki hívta meg? Igaz a vendégeket a fiúkra bíztam, hisz úgy gondoltam ők mégis jobban tudják kivel ünnepelne, bulizna együtt szívesen az ünnepelt, de akkor is hogy kerül ide? Próbáltam rendezni vonásaimat, több kevesebb sikerrel úgy érzem el is értem valamit.

- Angie, mi történt? Mi a baj? - lépett mellém Harold

Rendben kevesebb sikerrel.

- Látod ott azt a zöld ruhás csajt? Ő volt, ő volt az, aki megfenyegetett a hajón és ő küldözgeti az üzeneteket.

- Trixit? - kérdezett vissza.

- Ki a fene az a Trixi?

- Hát Danielle barátnője - válaszolt egyszerűen.

- MI VAN? - akadtam ki.

Karjánál fogva csendesebb hely felé lavíroztunk, hisz ezt akkor is muszáj volt kiderítenem és most.

- Ő küldte a leveleket? - kérdezte kikerekedett szemekkel.

- Igen és azt állította még a hajon, hogy Liam a kedvence. De akkor miért nem ismerték fel? Vagy legalább Liam?

- Sosem találkoztak Trixivel, én is csak egyszer mikor jött meglátogatni Danit és ki kellett érte mennem a reptérre.  Nem hinném, hogy Liam barátunk lenne a kedvence - tette még hozzá jóval halkabban.

- Honnan veszed? És akkor nekem miért mondta volna? - faggattam tovább.

- Hát onnan... szóval.... hogy érted? - fejemet ingattam válaszképpen - Rám mászott miközben a megadott címre mentünk.

- Nem lehet, hogy csak félre értette?

- Édesem egy mogyorózást hogy érthetnék másképp? - és úgy nézett rám, mint egy idiótára.

- Bocs ezt nem tudtam.

- Szóval szedjük össze amink van - kezdett heves mutogatásba Harry - Trixi megfenyeget téged, hogy ne bántsd Liamet, majd miután napvilágra kerül az a cikk rólad és Zaynről elkezdi küldözgetni az e-maileket.

- Szerinted Danielle kérte meg rá? - tettem fel a már régóta foglalkoztató kérdést.

- Nem tudom - ingatta a fejét - szeretném azt mondani, hogy nem, hisz nem ilyen lánynak ismertem meg. Azt viszont tudom, hogy mikor Liammel kimondták, hogy vége nagyon kiakadt és mindent megtett, hogy visszaszerezze. Furcsálltam is, hogy így eltűnt.

- Ezzel nem nyugtattál meg - húztam a szám.

- Sajnálom - tárta ölelésre karját, amit én abban a percben el is fogadtam. 

Pár percig így álltunk majd hirtelen a karórájára pillantottam és húzni kezdtem vissza a nyüzsgő tömegbe.

- Mindjárt éjfél pár perc és itt lesz a torta -magyaráztam neki. 

A lemezlovas is tudta a dolgát, hisz ahogy az óra éjfélt ütött a zene elhalkult, majd nem sokkal később meg is szűnt. A tömeg zúgolódva adta tudtunkra, hogy döntésünk nem igen tetszik neki, de ez nem érdekelt ez Liam bulija és nem az övék. Honor, El és a srácok szóval mind Liam köré gyűltünk akinek arcán ismét értetlenség tükröződött.

- Mire készülsz? - súgta fülembe.

- Fogadott neked egy sztriptíztáncost - vihogta bátyám mire Eleanortól egy hatalmas taslit kapott.

Gondolom ezt a lehetőséget hamar el is vetette, főleg miután Louis nem egyszer elismételte, hogy csak egy hülye vicc volt. Nem sokkal később egy kis zsúrkocsit toltak be a DJ pult mellé, amin ott díszelgett az a bizonyos szülinapi torta. Tematikáját tekintve pedig mi más lett volna, mint Batman. Mikor Liam meglátta arcára hatalmas mosoly terült épp olyan, amilyet látni szerettem volna.

- Fúú Angie ez olyan finom is, mint ahogy kinéz? - kérdezte Niall miközben lassan araszolni kezdett a süti csoda felé.

- Hozzá nem merj érni te torkos borz! - szóltam rá.

 Azonnal visszasétált mellénk miközben Liam lépett közelebb és minden irányból szemügyre vette tortáját.

- Ez hihetetlen - mondta mikor visszatért a kiindulóponthoz.

- Minden irányból jól megszemlélted? - kérdezte cinkos mosollyal az arcán Zayn, miután összenézett a három másik jómadárral.

- Igen, miért? 

A következő percben már közre is fogták őt és az arcát a tortába nyomták.

- NE MÁÁR - kiáltottam el magam.

Liam arca tiszta vaníliás tészta és tejszínes krém lett. Kicsit szomorú lettem, hisz annyit gondolkodtam ezen a fránya tortán ezek a hülye fiúk meg fél perc alatt tönkretették. 

- Igazán szép volt - lépett elém miközben arcáról törölgette a maszlagot.

- De nem ezt a véget szántam neki.

Lágy csókot lehelt a számra, aminek következtében én is tiszta maszat lettem.

- Boldog Születésnapot - mondtam mikor elváltak ajkaink.

- A legjobb - húzta mosolyra száját.

Lassan elkezdtem arcomról letörölni a tortakrémet és a DJ újra munkába lendült. Erre már mindenki torka szakadtából sikítani kezdett is újra a parkettre vetették magukat. Miután letörültem magamról minden maszlagot a mosdóba akartam menni, hogy az ábrázatomról is meggyőződjek, de két erős kar ezt máshogy gondolta. 

- Hova hova szépség?

- A mosdóba, hogy rendbe szedjem magam- fordultam meg karjai között.

- Semmi szükség rá, így is gyönyörű vagy.

- De a barátaid...

- Hát ezért az új ruha? - kérdezte és bennem rögtön felvetődött a kérdés, hogy honnan tudja, hogy új válaszolni viszont nem akartam neki - Te mindenhogy gyönyörű vagy, érted? - emelte fel a fejem.

- Ez a te bulid és azt szeretném, hogy jól érezd magad - próbáltam terelni a témát.

- Akkor fogom jól érezni magam, ha végre láthatok tőled egy igazi önfeledt mosolyt és ha táncolhatok a meseszép barátnőmmel - indult meg velem a tömeg közepe felé.

Nem tudtam és nem is akartam ellenkezni így követtem őt, ahogy utat vágott kettőnknek és majdnem pontosan a parkett közepén állva megfordult tengelye körül és magához húzott. Elvesztem karjai között, fejemet vállára hajtottam és nem érdekelt semmi. Nem érdekelt hányan néznek minket hülyének, amiért a keringő lépéseire emlékeztető mozdulatokat teszünk egy igazi pörgős szám közepén. Nem érdekelt senki csakis ő. 

- Szeretlek - formálta ajkaival a legkedvesebb szót.