2013. február 26., kedd

xx. 11. fejezet xx

xx Angie xx

ELEGEM VOLT A FOLYTON engem pásztázó szempárokból. Nem érdekelt ezzel mennyire leszek bunkó vagy kit fogok megsérteni kiszabadítottam magam Styles karjai közül az előszobába siettem. Felkaptam a kulcsom és a telefonom és elhagytam a házat. Fogalmam se volt miért néznek rám így. Van valami, amit tudnom kéne? Vagy mégis miért csinálják? Mert az biztos, hogy nagyon idegesítő. A mellettem elhaladó emberek biztos sült bolondnak néztek, hisz hangosan morgolódtam és szitkozódtam. Nem érdekelt, ki kellett szabadulnom abból a házból, azok közül az emberek közül.  Hallottam, hogy valaki fut az úton, de azt hittem csak egy elszánt kocogó az.

xx Honor xx
Oké, lehet, hogy kevesebb mint öt órája vagyok itt, de az már biztos, hogy sok minden nincs rendbe. Mikor Ang kirohant a házból mindenki szoborként meredt maga elé. Így hát természetesen én voltam az a vakmerő bolond, aki utána vetette magát. Sosem volt a kedvencem a futás, de a szükség törvényt bont, ahogy szokták mondani. Már láttam az előttem ballagó alakját, így gyorsítottam és a nyakába vetettem magam. Mivel nem számított rám, együtt borultunk el a járdán.
- Mond meg vagy te húzatva?- kiáltott rám, mikor felém fordulva ütögetni kezdett.
- És te? - vágtam fejbe.
Értetlenül nézett rám, majd felsegítettem a földről és a közeli padhoz mentünk.
- Te idióta szerinted az megoldás, ha elrohansz?
- Nem elrohantam csak szükségem volt egy kis térre - játszotta a sértődöttet.
Kicsit elnevettem magam, mert pont olyan bénán csinálta mint Louis.
- Jó beszéljünk komolyan.
Erre olyan fejjel nézett rám, mintha japánul hadováltam volna. Rendben megértem, én nem sokszor szoktam ilyet mondani, de ez most egy olyan helyzet.
- Jól van addig úgysem fogsz békén hagyni - nézett rám csúnyán.
És igen igaza volt, addig én nem fogok leszállni erről a témáról míg nem jövök rá miről van is itt szó.
- Mi van közted és a Fürtös között?
- Szeretem, mégis mi lenne?  Ugyanúgy, ahogy a többi fiút is - forgatta meg a szemeit.
- És a Tubicád?
- Meg vagy te húzatva Honor ez már biztos. Liammal csak barátok vagyunk, nincs semmi. Egyébként is neki van barátnője..
- .. akivel most készül szakítani.
- Te hallgatóztál? - lökött oldalba.
- Nem, csak nem akartalak titeket megzavarni. Aranyom mi a francért mondaná neked, hogy szakítani fog a barátnőjével, ha nem azt szeretné tudatni veled, hogy szabad a pálya?
- Kérlek ne kombinálj - dőlt térdére - számomra nagyon fontos a barátsága és erre a hülyeségre egyáltalán nincs most szükségem.
- Akkor mi a szar van köztetek? - én hajthatatlan voltam, akkor is kiszedem mi van a háttérben.
- Mondtam már, hogy semmi. Barátok vagyunk, akik sok mindent tudnak egymásról. De miért ne tudnánk? Ő volt az egyetlen, aki betartotta, amit ígért és minden héten írt - szomorodott el.
- Angie én nem tudom min vesztetek össze Tommoval, de béküljetek ki. Hisz így már nem ti vagytok az elválaszthatatlan, tökéletes Tomlinson testvérek. Így kivel fog nekem példázni Anya? - próbáltam felvidítani.
- De már minden más és sokkal nehezebb is.
- Ez rossz kifogás - pattantam fel - És ha elfogadsz tőlem egy tanácsot szerintem Liam azért lett hirtelen "fáradt" - rajzoltam macskakörmöket a levegőbe - mert nem bírta nézni, amit ti ketten leműveltetek.
Láttam arcán, hogy megfontolta az én marha jó és logikus válaszom. Végül arra jutottam elég a komoly dolgokból és mókázzunk egy kicsit. Karon ragadtam és táncikálva indultunk meg visszafelé, miközben kornyikálásba kezdtünk. Természetesen direkt hamisan, hogy kiidegeljük a környéken lakókat. Elég nagy sikerünk lett természetesen negatív értelemben, majd mikor beléptünk az ajtón Mark és Jay érdekesen néztek ránk.
- Ittatok? 
Mi csak összenéztünk és nevetve ráztuk meg a fejünket. Hisz valljuk be elég vicces, hogy akkor néznek minket részegnek mikor egy kortyot sem ittunk, bezzeg, amikor a lábunkon is alig állunk meg az nem tűnik fel nekik. Tényleg nagy itt a baj! Ezután mindenki vigyorogva váltott még pár szót, majd elindultak lefeküdni én pedig végre elterülhettem a kanapén.
- Sokkal kényelmesebb ez a kanapé, mint amilyennek tűnik - vigyorogtam.
- Nem minden olyan, mint amilyennek tűnik -hallottam meg egy kellemes hangot a kanapé túloldaláról.
Ülő helyzetbe tornáztam magam és szembe találtam magam Zayn tekintetével, ami meglepett, hogy semmi elutasítást vagy gonoszságot nem láttam benne.

xx Angie xx
Oké egyre inkább tele van a nem létező tököm ezzel a nagycsaládi felhajtással. Sky képtelen ötletétől meg egyszerűen a falnak tudnék menni. Még tusolás közben sem tudtam kikapcsolni csak a mai nap történtek peregtek le újra a szemem előtt. ez alatt a pár óra alatt sokkal több minden történt velem, mint az utóbbi két hónapban összesen. Jó lehet erre az is közrejátszik, hogy a bulikból elég kevés dologra emlékszem. Ez a Kenny hogy is hívják meg állandóan hívogat és perverz sms.eket küld nekem. Kezdek egyre jobban megijedni és nagyon remélem nem történt köztünk semmi. Lassan összeszedtem magam és visszasétáltam a szobámba, Eleanor az ágyon ült és a filmjeimet nézegette.
- Lassú voltam? - kérdeztem mikor mellette foglaltam helyet.
- Nem, csak ezek annyira szem előtt voltak, hogy nem bírtam ki, hogy nem nézzem meg őket - mosolygott rám még mindig félénken.
- Nyugi nem foglak megenni - vigyorogtam rá.
- Tudom vagyis remélem, de Louisnak nagyon fontos vagy és szeretnék veled jól kijönni. Esetleg még barátnők is lehetnénk - vetette fel.
- Akkor lazuljunk egy kicsit.
@EleanorJCalder akár külső körülményekre is
foghatnánk @Angie_LittleTommo
Idétlenkedni kezdtünk és ennek az lett a végeredménye, hogy előkerültek a különböző szemceruzák, pirosítók és egyéb szépészeti szerek. Annyit röhögtünk, hogy már attól féltem, hogy ebbe fogunk megfulladni.  Örültségünk határán pedig készült néhány vállalhatatlan kép is.  A velem szemben ülő szintén maszatos arcú lány vigyorogva nézte meg az eredményt.

@Angie_LittleTommo első közös programnak megfelel?@EleanorJCalder

@EleanorJCalder hát ennél már csak jobb jöhet, bár kit tudja :) @Angie_LitteTommo

@Angie_LittleTommo már várom @EleanorJCalder

Miután túl voltunk a kis üzenetváltásunkon lemostuk magunkról a ragacsot és eltettük magunkat holnapra.

xx Honor xx
Rendben tévedtem. Nem fogok tanyát verni ezen a kanapén nem olyan kényelmes, mint ahogy első látásra tűnt. Már ki tudja mióta forgolódok itt és még mindig nem tudok elaludni. Lehet innom kéne valamit az délután bevált. Nekem ismét tetszett az ötlet, bár úgy gondoltam az itt lakók nem preferálnák a kupit, amit csapnék.  Végül mégis rászántam magam, hogy kimásszak a meleg paplan alól és a a konyha felé vánszorogtam. Mikor sikerült megtennem azt a maximum fél méteres távot, ami a két helység között volt a hűtőhöz léptem és valami finomság felé néztem.
- Ott nem tartanak alkoholt - hallottam meg egy gúnyos hangot a hátam mögül.
Azonnal megfordultam és Zayn bágyadt arcával találtam szembe magam. Hazudnék, ha azt mondanám  hogy nem néz ki jól, de ez csak addig áll, míg ki nem nyitja a száját. Utána már csak kiidegel.
- Miért szólsz bele olyanba, amihez semmi közöd? - kérdeztem csípőre tett kezekkel.
- Honnan veszed, hogy nincs? Nagyon fontos nekem a Prücsök és szerintem a te hibád, hogy így kifordult magából - fenyegetőzött.
- Hát tájékoztatlak kedves marha nagyra vagyok magammal, de nincs mire uraság, hogy semmi közöm Ang szokatlan viselkedéséhez. Miért szerinted csak azért lehet ilyen mert a rokona vagyok vagy mi? Nem gondolod, hogy esetleg neki is elege van mindenből és nem tudja máshogy levezetni? - kezdtem egyre jobban dühbe jönni.
- Semmi sem lehet elég nyomó ok ahhoz, hogy egy ilyen rendes, kedves lány ilyen legyen.
- Nem látsz az életébe, ugyanúgy, ahogy az enyémbe se tehát ne mondj ilyeneket és ne ítélkezz.
- A tiédbe nem is akarok belelátni - húzta ki magát.
- Na nehogy azt hidd, hogy én bármit is akarnék tőled- léptem én is közelebb.
Pár percig egyikünk sem szólt semmit csak szúrósan méregettük egymást.
- Ha annyira isteníted őket, menj és vedd őt feleségül.
- Sokkal előbb venném feleségül Angelát, mint téged. Sőt még csak a csók se fordult meg a fejemben - sziszegte.
- Ugyanúgy, ahogy nekem se - köptem a szavakat.
Ezután a következő, ami feltűnt, hogy hirtelen magához von és lecsap az ajkaimra. Nem tudtam mit kéne tennem, egyszerűen nem forgott az agyam, így visszacsókoltam. Mikor ajkaink elváltak egymástól ismét azt az elégedetlen szempárt pillantottam meg.
- Na látod, szar volt - morogta majd sarkon fordult és egyedül hagyott.
Fogalmam se volt ez mi a szösz volt. Egymásnak esünk utána meg lesmárol? Normális ez? És még hogy szarul csókolok, hát akkor ő még csak meg se szólaljon. Fúú mindjárt felrobbanok ettől a sráctól. Hát mit gondol ez? Annyira belelovaltam magam, hogy már azt is elfelejtettem tulajdonképpen miért is jöttem ki a konyhába.


~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~
Hello Everybody! Kedd van, új rész. Köszönöm a 4 komit és 8 pipát az előző fejezethez és ehhez is kíváncsian várom a véleményeteket :)
Úgy tűnik nem nagyon fogott meg titeket az ötlet, amit az elöző bejegyzésben írtam, no sebaj akkor marad a régi felállás.  A novella viszont még mindig nyitott kérdés szóval ha érdekelne titeket szóljatok!

Puszi Cassy

3 megjegyzés:

  1. Eszméletlen jó lett!!!! Nagyon tetszenek benne a történések és ahogyan megfogalmazod a mondatokat :)) Kíváncsian várom a további fejleményeket! :D Várom már hogy Angie szeme felnyíljon végre :)) xoxo:))

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó lett! Nincs mit mondanom. Kövit!

    VálaszTörlés
  3. Egyébként ki a lány aki Angie-t "játssza"?:)

    VálaszTörlés