×× 45. fejezet ××

xx Angie xx

FOGALMAM SE VOLT HARRY miért keres. Annyi más ember beugrott, aki felhívhatott volna, és sokkal több értelmét láttam volna az egésznek, de ez? Mióta elment nem is beszéltünk, úgy csinált mintha a világon sem lennék. Erre most felhív! Eszébe jutottam vagy mi? Még azután is ezen gondolkodtam, hogy a rövid beszélgetésünk abba maradt. Nem értettem ezért miért hívott fel, bár jó volt hallani a hangját.... Mondókájának a lényege mindössze annyi volt, hogy megkérdezte zavar-e, ha ő is jön a többiekkel. Én persze kapásból kinevettem, hisz valljuk be ez egy igazán bugyuta kérdés volt. Nem akartam, hogy azért három méter távolságot tartsunk egymástól.. nos... hát azért, ami történt. Jesszusom! Már magamban sem tudom kimondani, hogy lefeküdtem Harry Stylesszal. Mi történt veled Angela?

Miután megbeszéltük, hogy egyáltalán nem akarom, hogy miattam valami elcsépelt ürügyet előkapva ne jöjjön kicsit megnyugodott. Képes volt nem azzal az ideges hangjával beszélni, így ez tényleg haladás volt. Megtudtam olyan dolgokat is, amiket Zayn kicsit máshogy mesélt vagyis megszépített. Kiderült, hogy szerencsére már nem nézik a fiúk őt box zsáknak, de ez csak a menedzserük miatt van. Az utóbbi időben túl sok lila és egyéb színekben pompázó folt és horzsolás jelent meg a fiún, amit a rajongók is észrevettek. Így ezzel fel kellett hagyniuk, helyette most edzőterembe járnak.  Komolyan képtelen voltam felfogni, hogy ezek ketten még mindig ezt csinálják. Ennyire nem lehetnek berágva. Vagy mégis? Szerencsémre miután megnyugodott Stylesnak eléggé megeredt a nyelve, így az is kiderült, hogy Liam stílust váltott. És nem kis dologról van szó, haját lenyomta így most csak pár milis, és egy hónap alatt három tetoválást is beszerzett. Ő! Ő, aki mindig hangoztatta mennyire nem ért egyet ezzel a tetováltassuk agyon magunkat. Mi történt? Miért tette? Nem érdekelt hány óra, úgy csörtettem át Honor szobájába akár egy tank.

- Liam megváltozott - mondtam egyszerűen.

Kómásan kikelt takarója nyújtotta meleg zugából és csak pislogott rám.

- Mi van? - mondta erőltetett orrhangon.

- Harry hívott és..

- Harry hívott? - kérdezett vissza jóval éberebben.

- Ezt mondtam. Sok mindenről mesélt, most nem ez a lényeg. Liam, Liam tetoválást varratott, érted?

- Szakítottatok, már semmi közöd hozzá.

- Te meg kiállhatatlan vagy - mordultam rá.

Meg sem vártam a válaszát visszarohantam a szobába, hogy a francba nem lehetne egy kicsit megértőbb. Az is bőven elég lenne, ha végighallgatna, meg egyébként is attól még nem törődhetek vele, hogy szétmentünk?

Honor a fiúk érkezésének idejére hazautazott, de persze nem a szüleihez, hanem elintézni egy-két dolgot. Így még az ő segítségére sem számíthattam. Gondolkodtam rajta, hogy kis sem kelek az ágyból, és akkor talán nem vesznek észre. Badarság, nem is kicsit. Ettől még ugyanúgy fontolgattam, nem hittem, hogy képes vagyok erre, ráadásul Anya sem sokat segített. Túl rég látta, ahhoz egyetlen kis fiacskáját, hogy ilyeneken rágódjon. Sütött, főzött, takarított. 

Beszélnem kellett valakivel, valakivel, aki itt van a közelben és jobban ismer, mint a postás. Tudtam kihez kéne mennem, így felkaptam a telefonom és el is rohantam otthonról. Zseniális ötletnek tartottam, míg az utcájukba nem értem.

- Én nem tehetem ezt, nem zúdíthatok a nyakába mindent. Több, mint egy éve nem beszéltünk - kezdtem fel-alá járkálni az úttest közepén. 

Biztos vagyok benne, hogy már elfelejtett minket, hisz Louis nem túl szépen vetett véget a kapcsolatuknak. Addig rágódtam az egészen, míg meg nem győztem magam, hogy nem mehetek a Walker házba. Sarkon fordultam és már szinte rohantam hazafelé.

- ANGIE! - kiáltatott valaki utánam.

Rendben szóval túl sokat ácsorogtam az utcán, mint egy sült bolond, mondjuk várható volt, hogy ha a házuk előtt sétálok előbb utóbb feltűnik valakinek. Lassan megfordultam és Hannah-val találtam szembe magam. Sokat változott mióta nem láttam, szép szőke loknijai helyén most tűzvörös lóbonc foglalt helyet. Szoknyában volt, és magassakrúban. Egyértelműen megváltozott.

- Miért nem jöttél be? - kérdezte mikor már elég közel ért.

- Mert rájöttem hülye ötlet volt... hisz mióta nem beszéltünk... és annyi minden változott... és azt gondoltam te már túlléptél rajtunk. Így haza akartam menni.

- Te még mindig hülye vagy Angie - rázta fejét, majd karon ragadott és a házuk felé kezdett el cibálni.

Egyáltalán nem tudtam ellenkezni, mert Hannah túlságosan is elszánt volt. Már csak az tűnt fel, hogy az előszobájukba toporgok és az anyukája kiszorítja belőlem a szuszt is. Miután ezt sikeresen túléltem már Hannah kis birodalmába is voltunk.

- Oké pár dologgal nem vagyok képbe. Szóval akkor te nem vagy már együtt Louis bandatársával? -tért azonnal a lényegre.

- Nem, azt hiszem- végülis nem mondtuk, de nekem az a csók egyértelmű volt.

- Akkor most mi van?- rángatott vissza a jelenbe.

- Rendben... szóval rendeztem Liamnek egy meglepetés bulit a szülinapjára és ott feltűnt az exe, meg annak a legjobb barátnője, aki mint késpbb kiderült a fenyegető e-mailokat küldte - ettől  a velem szemben ülő lány szeme a szokott kétszerese lett - Na, hát és Liam és a volt barátnője csókolóztak, én kiakadtam és addig rinyáltam Harrynek míg hazahozott. Itt jól berúgtunk és szexeltünk, és a fiúk ma jönnek hozzánk.

- Húúhaa, nagyon húúúha! - skandálta pár percig.

- Esetleg valami más? - zökkentettem ki.

- Bocsi csak ezt még fel kell fognom. Tudod mikor én és a bátyád szakítottunk nekem annyiban volt könnyebb dolgom, hogy tudtam nincs a közelemben. London nem a szomszéd város, és így nekem annyi időm volt erre az egészre amennyit csak szerettem volna - mondta hosszas hatásszünet után - Nem igazán tudom mit csinálnék a helyedbe, hisz valljuk be ez egy nagyon kellemetlen szituáció. Jön a bátyád, aki gondolom tud az egészről és mindenkit utál. Jön a volt barátod, akinek valószínű lelkiismeret furdalása lesz a bulin történtek miatt és még ki tudja mi a kis szeretőd miatt. Kihagytam valamit?

- Egy: Harry nem a szeretőm csak a részeg szexpartnerem. Oké ez sem hangzik jobban. Kettő: jön még Zany is, aki kifog akadni, hogy nem lesz ott Honor, mert meg akarja majd beszélni ezt a terhes dolgot. Meg Niall, remélem vele minden rendben és nem zakkant meg ennyi idióta között.

- Honor terhes? 

- Ja, és azt hiszi Zayn nem akarja a gyereket, mert régen volt egy ilyen mondata.

- Már bocsi, de jó nagy szarban vagy.

- Mondj kettőt, könnyebbet.

- Addig nem fogok tudni, amíg nem találkozol velük és nem derül ki mi is van valójában. Szóval menj haza, vesd magad az oroszlánok elé, és ha túlélted hívj fel. Meg egyébként is hívj.

Miután ebben a tulajdonképpen semmiben megegyeztünk összeszedtem magam és lassan elindultam hazafelé. Nem akartam sietni, hisz annyira elment az idő, hogy a banda bármelyik percben megérkezhetett. Már az utcánkban jártam és tudtam itt vannak. Ha az őrületes hangzavar nem is árulta volna el őket - ami a füvünket taposó rajongóktól származott - akkor csak feltűnt volna az a plusz kocsi a feljárón. Szinte egy maratontávfutónak éreztem magam mikor sikerült eljutnom az ajtónkig, és becsuknom a hátam mögött.

- De jó, hogy itt vagy - szorongatott meg hasonló erősséggel Horan, mint Hannah anyukája.

- Niall, meghalok - paskoltam a vállát.

Szerencsére értett a célzásból, és nem sokkal később már normálisan kaptam levegőt. A többiek egyszerre indultak volna meg felém, de Boo Bear gyorsabb volt és utukat állta.

- Állj! - emelte eléjük kezét - Mind köcsög, link alakok vagytok és nem akarom, hogy ennél is jobban elrontsátok a családom női tagjait. Szóval ti most ott maradtok. 

- Én miért vagyok köcsög? - mutatott magára az ír fiú.

- Hát nem tudom - vakarta tanácstalanul a tarkóját a dinka - Oké, te jöhetsz.

Ez fura, nagyon is az. Vajon azóta gondolkodott ezen az ökörségen, hogy Harry beszélt vele? Vagy már Liam tette után kipattant a fejéből?

- Te pedig - pördült meg tengelye körül és nézett mélyen a szemembe - most velem jössz, mert beszélni fogunk.

- Én ugyan nem, ilyen dilis idiótának még sosem láttalak - ellenkeztem.

Arra viszont nem számítottam, hogy kellően hülye hozzá, hogy ez ne akadályozza meg semmiben. A vállára kapott akár valami megrakott zsákot, és elindult velem az emelet, pontosabban a szobám felé.  Bezárta az ajtót, engem meg végre valahára letett.

- Mi ütött beléd? Normális vagy? Hányszor mondtam neked, hogy maradj távol Harrytől. Az a gyerek egy pervez, te meg összefekszel vele. Uram isten... mi a szar folyik itt? Honor terhes, te meg hülye.

- Mi a szent szar bajod van? Azt hiszed én így akartam ezt az egészet? Azt hiszed azt szerettem volna, ha a nyaram ilyen értelemben lesz feledhetetlen? Nem akartam, hogy Phoebe meghaljon, nem akartam, hogy a rajongótok befolyása alá kerüljek, hogy ez legyen a Liammel való kapcsolatunkkal, és sosem gondoltam volna, hogy én és Harry ... szóval érted. - mondtam a sírás szélén - Tizennyolc éves vagyok, halvány lila gőzöm sincs mit akarok kezdeni az életemmel, de még azzal sem, hogy ezt az idióta helyzetet hogy oldjam meg. A baszogatásod nélkül is tudom, és Harry is tudja. Felhívott, és megkérdezte, hogy zavarna-e, ha ő is jönne. Érted? Ide jutott ez az egész. Ne csinálj úgy, mintha minden az én hibám lett volna, Honor terhességéről nem tehetek.

Hisztizni akartam, üvölteni és sikítani lett volna kedvem. Tulajdonképpen bármi segített volna, csak fogja már fel, hogy nem erre van szükségem.

xx Liam xx

Kicsit őrületes volt végignézni ezt az egészet, bár nem mondom, hogy nem értettem meg. Louis szemében már mind elástuk magunkat, kivéve persze Niallt. Bár ki tudja, ha lenne, Lounak még egy húga akkor lehet már ő is feketelistán lenne.

- Én nem vagyok köcsög, se link - mérgelődött Zayn.

- Ó, dehogynem vagy. Az egyik legnagyobb - mondta Harry.

- Megszólalt a másik is - tettem hozzá.

- Megint kezded? - pattant fel hirtelen.

- Mégis mit vársz? Veregesselek hátba? Lefeküdtél vele - tértünk vissza ismét az agyonrágott témára.

- De én részeg voltam, és ő is. Te csak egy pohárral ittál és úgy kavartál Danielle-el. Akkor most ki a nagyobb köcsög?

Utáltam, hogy minden vitánk végén ezt hozta fel, mert igaza volt. Én sem voltam jobb náluk, és le kellett volna szállnom erről a témáról és elfelejtenem Angie-t, de mégis hogyan?

- Kussoljatok már! - tört ki Malik - Nekem lesz gyerekem.

- Jah... már ha láthatod és az anyja nem nyúz meg elevenen, ha találkoztok, vagy valami még rosszabb - szólalt meg köztünk az egyetlen ártatlan.

Igaza volt, hisz ha nem találjuk meg a tesztet fogalmunk sem lenne róla, hogy terhes. Így legalább tudjuk az okát a hirtelen felszívódásának. Oké talán tényleg Zayn volt a legszarabb helyzetbe. Ráadásul azt hitte, hogyha most idejön akkor találkozhat vele és lebeszélik a dolgokat. Szerintem meg tök logikus volt, hogy nem lesz itt .A tudtunkra adta, hogy nem kíváncsi rá, ezen miért változtatna?

- Uram isten Anyuék mit fognak szólni? - gondolkozott tovább.

Mi csak összenéztünk, mert egyre biztosabbak voltunk, hogy semmit nem fogott fel az iménti mondókánkból.  A bejárat felől kulcscsörgést hallottunk, először mind nagyon megijedtünk, mert hát mi van, ha egy örült rajongó. Aztán rájöttünk annak nem lenne kulcsa. Akkor ki a franc lehet az? Jay itthon van, ahogy Angie meg az idegbeteg bátya is. Talán az apjuk, igen ez logikusnak tűn addig, míg eszembe nem jutott, hogy elváltak. Óvatosan az előszobába araszoltunk, beálltunk az ajtóval szembe és csak vártunk. A következő percben pedig az állunk a padlót súrolta. Honor tipegett be, kiskosztümben és magassarkúban. Eddig sem értettem, hogy a nők, hogy képesek ebben járni, de ő még láthatóan terhes is volt.

- Húú, de dögös vagy - szólalt meg Harry.

Niall és én pedig egyszerre vágtuk tökön a gyökeret. Nem mondhat ilyet főleg, Anige után. Arról nem is beszélve, hogy a lány az egyik legjobb barátjától terhes. Styles a következő percben sírva borult a padlóra ékességét szorongatva.

- Ti mit kerestek itt? - kérdezte a lány remegő hangon.

Zaynnek viszont ez is elég volt és ágyúként robbant köztünk.

- ANGIIEEEEE! - hangzott hirtelen a sikítás.