xx 22. fejezet xx

xx Angie xx

KIJELENTHETEM, HOGY ÉN VAGYOK a legszerencsésebb lány a világon. Remek barátaim vannak, egy igazi lökött és szerető báty és  nem utolsó sorban egy imádnivaló barát. Magam sokat gondolkoztam rajta mi is lehet az a nagy meglepetés, amivel nekem készül, de álmomban sem jutott eszembe, hogy négy teljes napig egy egzotikus tengerparton fogom süttetni a hasam ajándékként. Mikor kiértünk a repülőtérre fogalmam se volt, hogy mi az oka. Rendben tudom, hogy az ilyen helyekre azért jönnek az emberek, hogy tovább utazzanak, de nálunk semmi nem volt, ami ehhez szükséges. Liam egy marcona biztonsági őr  felé vette az irányt, aki csak bólintott egyet és átengedett minket az elrekesztett terminálhoz.

- Egy üres terminálba jöttünk? - vágtam elég érdekes képet.

- Dehogy is, innen indul a gépünk - adott egyértelmű választ.

- Rendben Zsenikém utazzunk, de ha nem tűnt volna fel így nem mehetünk - mutattam végig magamon.

Arcára egy elégedett mosoly kúszott, gondolom azért, hogy ismét át tudott engem verni, de a következő pillanatban észrevettem, hogy Eleanor és a bátyám közeledik felénk kezükben két- két bőrönddel. Úgy meredtem rájuk, mintha szellemet láttam volna.

- Úgy gondolom ezt a problémát is orvosoltam, így indulhatunk is.

- Szerintem meg ők oldották meg és nem szép dolog, hogy itt szövetkeztek ellenem - morgolódtam tovább.

- Ang, maradj már nyugton. Négy napod lesz, hogy szétszekírozd Liam fejét nem kell mindent most a nyakába zúdítani - kapta el a kezem Louis majd rángatni kezdett.

Ebből - ha már eddig nem jöttem volna rá - arra következtettem, hogy ők is jönnek majd velünk. Nem azért, mert bánnám csak össze akarom magamban rakni a dolgokat.Helyre ráztam magam és követtem a többieket a szűk folyosón, ami a gépünkhöz vezetett. Sosem utaztam még magángéppel bár mégis hogy a frászba kerültem én volna egy magángép közelébe? Sosem ismertem személyesen senkit, akinek van aztán jött a verseny, létrehozták a bandát és láss csodát itt ülök egy kényelmes bőr fotelban miközben lassan megkezdjük a felszállást. El sem tudtam szakadni az ablaktól, még akkor sem mikor a felhők közé emelkedtünk. Varázslatos volt.

- Ha tudtam volna, hogy ennyire leköt a repülés már jóval hamarabb kitalálok valamit - suttogta mellettem Liam.

Hangjára kicsit összerezzentem, hisz túlságosan is el voltam foglalva a saját kis világommal. Lassan elszakítottam tekintettem a messzeségtől és felé fordultam.

- Eddig én magam sem tudtam róla - válaszoltam - Sajnálom nem lehettem valami izgalmas társaság az utóbbi nem is tudom hány percben - kértem tőle bocsánatot.

- Épp ellenkezőleg, így is teljesen lekötötted minden figyelmem.

Erre csak megforgattam a szemem, hisz biztos voltam benne, hogy a bamba ábrázaton tanulmányozása senkit nem tölthet el olyan örömmel, hogy képes legyen azt huzamosabb ideig figyelni.

- Komolyan gondoltam - bizonygatta ábrázatom láttán.

- Hihetetlen vagy - mosolyodtam el.

Még beszélgettünk pár percig, majd bennem ismét felülkerekedett kíváncsiságom és szinte az ablakhoz préselődtem.

- Nem fogsz rájönni hova megyünk - húzta tovább az idegeim.

- Mond el kérlek! Olyan rendes voltam egész eddig és nem faggatóztam, de már tényleg nem bírom tovább - kúsztam közelebb hozzá és szinte a nyakába csimpaszkodtam.

Louis-nál ez a taktika mindig bejött, szó szerint kiidegeltem őt. Liam próbálta tartani magát, de amint kinyitotta a szemét és újra rám nézett ismét előadtam mennyi kíváncsi vagyok és nem fogom kibírni, amíg leszállunk.

- Hát tudnék veled vitába szállni? - hajolt közelebb hozzám.

- Remélem nem - mosolyogtam.

Közelebb hajolt hozzám, úgy hogy lehelete már a nyakamat csiklandozta.

- Maldiv- szigetek - súgta, amitől nekem elégedett mosoly kúszott az arcomra.

Sosem jártam még ott, még csak képeket sem nézegettem így csak elképzelni tudtam mi is várhat ránk az elkövetkező napokban. Még izgatottabb lettem és próbáltam minél több információt kiszedni belőle, de csak ilyen általános dolgokat tudtam. Igaz ezzel is előrébb lettem, mint az utóbbi napokban. 

Miután leszálltunk és engem is sikerült rávenni arra, hogy normális tempóba induljunk meg a szállás felé, de egyszerűen az elém táruló látvány lenyűgözött. Jobbra-balra kapkodtam a fejem nehogy lemaradjak valamiről. Taxit fogtunk, Liam bediktálta a címet és már hajtottunk is. Míg a fiúk a foglalással kapcsolatos dolgokat intézték addig mi Eleanorral próbáltuk a lehető legtöbbet magunkba szívni ebből a csodálatos helyből.
- Lenyűgöző - mondta a lány, míg én már meg is örökítettem a képet.

Ilyen lehet a paradicsom. Köszönöm @Real_Liam_Payne
#meghatódvaszavakatkeresve @Angie_LittleTommo

Louis mögém somfordálva megcsikizett, így én egy hatalmasat ugrottam és nagy szerencse, hogy nem sikítottam óriásit. Bátyám vigyorogva figyelte reakcióm, majd kezébe meglóbálta az egyik szobakulcsot.  Mi Ellel csak összenéztünk majd elindultunk a kulcson feltüntetett szobaszám felé. Időközben Liam is utolért kezében ő  egy szobakulcsot szorongatott.  Kikaptam a markából és mikor magamban megállapítottam, hogy pont a mellette lévő szoba elindultam afelé az ajtó felé. Kicsit ügyetlenkedtem míg sikerült a kis lapocskát lehúznom az érzékelős záron és kinyílt az ajtó. Liam követett engem kezeiben a bőröndjeinkkel. Letettem a  kártyát az ajtó mellett lévő kisasztalra és elkezdtem körbejárni a szobát.
- Húha - csúszott ki a számon mikor már a nappaliban forogtam körbe körbe.
Payne csak szótlanul nézte reakciómat. Pár perccel később a szoba másik végébe sétált és kitárta a kétszárnyú ajtót. Rögtön éreztem, ahogy friss levegő megtölti a helységet ezzel elvéve a szoba tisztító szagát. Liam mellé sétáltam, fejemet vállának döntöttem és ismét csodáltam a látványt.
- Gyönyörű.
 Komolyan nem tudtam mást mondani, hisz egyszerűen szavakat sem találtam, amivel ki lehetett volna fejezni mit is éreztem. Rám emelte mogyoróbarna szemeit és mosolyogva közelebb húzott magához.
- Ebben a négy napban szeretnélek téged elkápráztatni - suttogta a számba és lágyan megcsókolt.
- Nem kellett volna ezért eddig repülnünk. Otthon is nagyon jól megy az neked - simítottam meg arcát.
Csak megmosolyogta kijelentésem, majd együtt mentünk vissza a szobába, hogy azt is jobban szemügyre vegyük. Pár perccel később, már Eleanor kopogtatott az ajtón, hogy mi lenne, ha mind együtt elmennénk és kicsit felfedeznénk a környéket. Természetesen hasonlóan lelkesedtünk az ötletért, így gyorsan összeszedtük magunkat és el is indultunk a szálloda környéki sétálóutcák felé. Nem igazán tartottam jó ötletnek, hogy mind így együtt mutatkozzunk a nyilvánosság előtt. Talán kicsit féltem mi is lesz a reakció, bár ha ebbe belegondolunk kicsit beteges, hogy ennyire tartok tőlük.
- Nem esznek meg - karolt belém El miközben a fiúk a kulcsot leadták a recepción.
- Aham, biztos neked. De én?- kérdeztem magamra mutatva.

Hát srácok ránk ez vár egy jó szörfözés után
@Real_Liam_Payne @Louis_Tomlinson

Erre már nem tudott válaszolni, hiszen a fiúk is beértek minket és Louis karon ragadta őt majd valahova lecibálta. Mint egy rossz kisgyerek, bár mit is várok a bátyámtól?  Kéz a kézben mi is útnak indultunk, hogy felfedezzük ezt a csodálatos helyet, órákig bojongtunk csupán a környékbeli utcákban és Liam egy percre sem engedett tíz centinél távolabb magától.  Mintha minden pillanatban körülöttem akart volna lenni és soha el nem engedni és a dolgot még csak tetőzte, hogy kezeivel valamilyen úton módon mindig hozzám ért. Hol csak úgy, hol valami elcsépelt kifogás miatt. Nagyon tetszett ez a Liam sokkal oldottabb és lazább. Miután a lábunkat is lejártuk úgy döntöttünk ideje valami kevésbé fárasztó kikapcsolódás után nézni. Így visszamentünk a szobába és hamar fürdőruhát kapva magunkra megindultunk a part felé. Mi Ellel azonnal leterítettük a törülközőinket és lefeküdtünk napozni. Úgy érzem ránk is fért ennyi járkálás után. A fiúk nem meglepő módon a vízbe mentek, azt mondták elmennek szörfözni egyet. Mi csak hümmögve válaszoltunk majd pár perc után el is aludtunk. A telefonom csipogására keltem fel és a mellettem fekvő már jócskán pirosló hátú barátnőm is.
- Hogy az a ... - kezdtem volna cifra kármokodásba mikor megláttam milyen képet tettek fel rólunk a netre.
El nagyjából épp ugyanannyira volt lelkes a fotótól, mint én, gyorsan a két jómadár keresésére indultunk, de elhúzták a csíkot. Gondolom sejtették mekkora pácban is lesznek, ha ezt meglátjuk. Mivel még elég jó idő volt úgy gondoltuk mi is bemegyünk egy kicsit a vízbe, ha már itt vagyunk. Nem? Úszás közben ki is engedtük a gőzt a a fiúk nagy szerencséjére. Majd a vízből kiérve ökörködni kezdtünk. Mikor már javában sötétedett úgy gondoltuk jobb ha visszaindulunk a szállásra. Egymás mellett sétálva néztük végig a telefonommal készített képeket.
- Ezt! Ezt tedd ki! - kezdett mutogatásba Eleanor, majd kikapta kezemből a készüléket és mondhatjuk, hogy megoldotta helyettem.

Így mulatunk mi srácok
#nagyszeretésvan@EleanorJCalder

Pár perc múlva vissza is adta a kis telefont, ekkor már a szállodánál jártunk. Biccentve üdvözöltük a recepcióst végül a lift felé igyekezve én is szemügyre vettem a kikerült művet. Meg kell, hogy mondjam Eleanor eltalálta a szöveget. Mosolyogva álltam meg az ajtónk előtt és nyomtam le a kilincset.
- Angie, te vagy az? - hallottam meg Liam hangját fogalmam sincs honnan.
- Nagyobb szerencséd lenne, ha nem én lennék - válaszoltam miután becsuktam magam mögött az ajtót.
Mondatom végére elő is került és bűnbánó arccal állt velem szemben.
 - Mi az a kép Payne?
- Nem az én ötletem volt, Louis a hibás az egészért - emelete védekezőleg magasba a kezét miközben lassan felém araszolt.
- És nem tudtad volna megállítani? Most az egész internet az én félmeztelen képemmel lesz tele. Ti komolyan nem tudtok gondolkodni?- morgolódtam tovább.
Látszott arcán mennyire örömet okoz neki, hogy én mindjárt felrobbanok. Mellkasát enyémnek nyomta majd mélyen szemembe nézett.
- Talán ki tudlak engesztelni - lehelt lágy csókot az ajkamra.
- Ch... - mondtam miután végre volt rá alkalmam.
- Vacsora kettesben? - mosolygott rám.
Arcára néztem, hogy megbizonyosodjak róla mennyire gondolja komolyan iménti mondatát, de az előbbi pimasz, vicceskedő mosolya helyett csak komolyan nézett rám.

~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.
Halihó halihó! Óriási bejelentenivalóm  van a számotokra: a blog látogatottsága túllépte a 10. 000 főt. Juhééé! El sem hiszitek milyen boldog voltam mikor megláttam. De hát még mindig kevesebb visszajelzést kapok mint régebben szóval pörgessétek fel magatokat. :)
Puszi Cassy